Pécs városában az első malmok és bőrkikészítő - feldolgozó műhelyek a Tettye patak völgyében épültek. A török hódoltság idején e malmok közt telepedtek le a török tabakosok, tímárok. A puha, jó fogású bőröket gyártó mesterek hírére sorra jöttek Pécsre a bőrfeldolgozó iparosok. A 18. század elején megalakult a városban a tímárok céhe. A céh tagja csak az lehetett, akit előzőleg a város tanácsa felvett a polgárok sorába. Az apák mesterségét fiaik örökölték és folytatták, így egész tímár dinasztiák alakultak ki. A csizmadiák, bocskorosok és szíjgyártók mellett 1762-ben egy új iparág képviselője jelent meg és telepedett le a városban. Ranolder Péter kesztyűsmester Klattauerből érkezett Pécsre. A Hamerli korszak: Egy évszázad múlva 1861-ben kapott iparengedélyt a város tanácsától a következő kesztyűs, Hamerli János. Hamerli iskolái elvégzéseután kitanulta a tímár és kesztyűkészítő szakmát is. A kor szokásainak megfelelően vándorútra kelt. Osztrák és cseh mesterek műhelyeiben is dolgozott, majd háromévi vándorlás után visszatért szülővárosába. A 21 éves fiatalember az 1861. október 4-én tartott tanácsülés határozatával kapott engedélyt a "kesztyűs mesterség űzhetéséhez". Kis műhelyében finom kesztyűbőrré dolgozta ki a bárány- és kecskebőröket. A jó minőségű bőrökből gondos munkával kiváló kesztyűket készített. Néhány év múlva a Tettye patak völgyében a malmok között építette fel műhelyét, majd gyárát. A kifogástalanul kidolgozott bőrökből készült kesztyűk, a német és francia kesztyűkkel is versenyre keltek. 1895-ben fiai vették át a gyár vezetését. Ők az 1900-as évek elején a régi üzem helyén a kor követelményeinek megfelelő bőr- és kesztyűgyárat építettek. A Hamerli gyár divatos, kifogástalan minőségű kesztyűivel elismerést és hírnevet szerzett a cégnek és Pécs városának is. A gyár története 1948-2000-ig: Az államosltáskor, 1948-ban mindössze 151 dolgozója volta gyárnak. A kesztyűbőrgyártást 1949-ben megszüntették. A régi tímárműhelyeket fokozatosan átalakították és új üzemrészek épültek. Évről-évre bővült ás korszerűsődött a gyár. Az átszervezések, építkezések azt a célt szolgálták, hogy a kesztyűk a növekvő igénynek megfelelő mennyiségben ás minőségben kerüljenek piacra. A pécsi Kesztyűgyár, ill. az egész magyar kesztyűipar fejlődését, a termelés nagyarányú felfutását, elsősorban a piacon jelentkező és állandóan növekvő kereslet biztosította. A tőkés országok kesztyűiparának fokozatos visszafejlődése is segítette a magyar kesztyű térhódítását. Siklóson került sor az első vidéki gyáregység megnyitására, 1959-ben. Ezután a pécsi 1-es sz. Üzem, a későbbi 2-es sz. Gyár, majd a dombóvári gyár szervezése, építése következett. Az új gyárak üzembe helyezésével a termelés mennyiségben és értékben évről-évre nőtt. 1948-ban egy szerény kis üzem működött a Tettye völgyében, 1967-ben pedig már négy gyár tartozott a vállalathoz. Több mint háromezren dolgoztak a cégnél, a gyártott kesztyűk száma pedig túlhaladta a kétmillió párat. Átalakult a vállalat szervezete, bővültek üzleti kapcsolataik. A pécsi kesztyű ismert és keresett cikk lett a nyugat-európai országokban, majd más világrészek szaküzleteiben és áruházaiban is. Az 1970-es években tovább folytatódott a vállalat fejlesztése. A piaci követelményeknek megfelelően bővült és változott a termékösszetétel is. A ruházati iparra hatással van a divat szeszélye is. Az életforma, az öltözködési szokások változása a kesztyűipart is érintik. Korábban a kesztyű főleg a téli öltözködés kiegészítője volt, ma már - ezzel párhuzamosan - kedvelt divatcikké is vált. Az 1970-es években az egész világon teret hódított a sportosabb, könnyedebb öltözködési forma, a szabadidő-ruházat. A sportos divatkesztyűk mellett szükségessé vált a speciális igényeknek is megfelelő sportkesztyűgyártás fejlesztése is. Emellett egy újabb termékkel gazdagodott a vállalat mivel erőteljesen nőtt a valódi bőrből készült ruházati termékek iránt az igény, indokolt volta profilbővítés, egy új gyár alapítása. 1973-ban kezdődött meg a termelés a vállalat ötödik gyárában. A tervezők sajátos modellsort alakítottak ki. Az itt készülő pécsi börkabátok néhány év alatt ismertté váltak nemcsak a hazai kereskedelemben, hanem külföldön is. 1995-ben a híres amerikai Coach Leatherware céggel együttműködésben jött létre a táska részlegünk, ami azóta már cégünk fontos bástyájává vált. Igényes divat és akta táskáival kivívta partnereink elismerését. Az 1950-es években "KESZTYŰGYÁR" néven cégjegyezték a vállalatot. Mivel az utóbbi években a tevékenységi kör alaposan megváltozott, és az elnevezés már nem utalt arra a széles áruskálára, amely a gyárakból a piacra került, ezért indokolt volt a névváltoztatás. Az Ipari Minisztérium határozatával 1982. június 1 -től acég újneve: HUNOR Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat. A HUNOR fantázianevet márkajelzésként, védjegyként használja a vállalat. Az államosítás óta a cégnek ez az első bejegyzett védjegye. Az elmúlt évtizedek eredményei arról tanúskodnak, hogy a vállalat a piaccal összhangban tudott dolgozni, annak minden rezdülésére érzékenyen válaszolt, amit igazol a gyártmányszerkezet bővülése, a többezer divat- és sportkesztyűmodell és a bőrruházati termékek különleges választéka.